Tudnivalók a xenonos világításról

Kompatibilitás.

Az ívkisüléshez szükséges 25 ezer voltot a transzformátor hozza létre az autó 12 voltos rendszerét használva, a nagyfeszültségű kábeleken keresztül. A xenon-fejeket foglalatok szerint csoportosítják, tehát a H1, H4 és H7 izzók helyére illeszthetők. Vannak szokatlan kialakítások, de minden autófoglalathoz létezik gyári minőségű, fókuszhelyesen illeszthető darab, tehát nem kell gányolni. Az egyetlen elvégzendő átalakítás a lámpa hátsó falának átfúrása: akkora lyukat fúrnak, amekkorába a lámpa gumitömítése illeszkedik, kiküszöbölve a beázást, bepárásodást. Fényerő. A xenon fényereje a halogénizzóénak mintegy nyolcszorosa. Mivel a xenonizzó világítópontja ugyanott van, akár foncsoros, akár vetítőlencsés fényszóróban használják, elvileg nem vakíthat, ha jól szerelték be. A helytelen, pontatlan beszerelés veszélyes, mert éget. Maga körül ugyan nem termel hőt, tehát a burát meg lehet fogni, éppen csak langyos, viszont az ív éget, ha valamihez hozzáér az izzó. Forrás: [origo] Forrás: [origo]

Színhőmérséklet

3000, 4300, 6000, 8000, 10000, 12000 kelvines izzók. Minél nagyobb a szám, annál kékebb a fény Színhőmérséklet. A fehér fény különböző színű fények keveréke. A különféle forrású fények nem azonos arányban tartalmazzák a fehér fény összetevőit, tehát színük is különbözik egymástól. Az emberi szem bizonyos határok között alkalmazkodik az adott fény színéhez, így a kisebb mértékű eltéréseket nem érzékeli. A komponensek eloszlására jellemző szám a színhőmérséklet, egysége a kelvin, jele K. A napfény színhőmérséklete 5500 K, a műfényé 3200. A K-szám növekedésével a fény vörös összetevői csökkennek, kék összetevői nőnek. A nagyobb kelvines izzók egyre kékebbek, ugyanakkor fényerejük fokozatosan csökken. Tehát ez a szám nem közvetlenül jelöli a fényerőt, de utal rá. Szín. A xenonizzók 4300 K-től indulnak, ez tisztán fehér. 2002 óta ilyen van a gyári xenonos autókban, előtte 4300-as és 6000-es volt, ami kicsit kékebb. Gyakorlatilag ezek felelnek meg a közlekedésben, mert 8000-től felfelé inkább optikai és show-célokra használhatók az izzók. A xenonok közt ezek a magas K-számúak gyengék, még ha a halogénekénél erősebb is a fényük.Bixenon. Ezt is lehet utólagosan beszereltetni, ekkor nemcsak a tompított, hanem a távolsági is xenonra cserélődik. A külön tompított és távolsági izzó xenonosítása esetén két "single xenon" készletet kell behelyezni. De például a H4-es helyére beépíthető bixenon izzóban két izzószál van, amelyben egy mágnesrelé hatására vált helyzetet és fókuszpontot az ív. Ugyanazon izzó foglalja magába a reflektort is. Ez kb. tíz-tizenkétezer forinttal drágább, mint az egyes készlet. Beszerelés. A xenonszettet mechanikailag nem nehéz beépíteni. De vannak apróbb fogások, bonyolultabb trükkök, amiket ismerni kell. Például bejön egy izzófigyelővel ellátott Mercedes. Ennél az 55 wattos izzó helyére rakott 35 wattos xenon miatt hibát jelez a komputer, hiszen a halogén nem fogyaszthat ennyit. Ebben az esetben a komolyabb készlet képes 55 wattot mutatni a számítógépnek, hogy az ne jelezzen, vagy egy kondenzátor pillanatnyilag megtartja azt a fogyasztást, amíg ellen nem tart a trafó. Az izzófoglalatokból is van 15-20 féle, amelyeknek megvan a xenon-adaptere. Egyedül a G-Astra az, amelynek a gyári foglalatát szokták faragni a műhelyben. Forrás: [origo]

"Super-White Plasma Lamp"
A legolcsóbb megoldás a xenonfény imitálására, hagyományos izzószállal. A fényereje persze jóval gyengébb Mutációk. Léteznek izzók, amelyek xenon- és kriptongáz keverékével töltöttek. Majdnem tökéletesen utánozzák a xenon színét, de a halogénizzók fényerejét csak 20-50 százalékkal múlják fölül. Ezek arra is jók, hogy a tompított xenonja mellé a távolságiba is ugyanolyan fényű kerüljön a halogén helyére. Az egyéb helyen világító "tuning-izzókat", ha nem igényes látványt nyújtanak, nem sokra becsüli a szakember: "Mivel szabálytalanok, meg szokták büntetni a használóikat, legalábbis akiket ismerek, azok így jártak. Szerintem megkülönböztető jelzésnek számít, bár nem tudom pontosan. Ráadásul zavaró lehet. Mondjuk egy LED-es ködlámpa nem szabálytalan, csak éppen nincs nagy fényereje, még nem tart ott a technika, tehát semmi előnye nincs a halogénizzóval szemben. A mi saját fénymérőnkkel próbálgattuk az izzókat: 2-300 lument (a fényáram mértékegysége - a szerk.) mértünk a LED-nél, 360-370-et a halogénnél, és 3000-et a xenonnál."